Az endometriózis

A méhnyálkahártya szabályos esetben a méh üregének belső felszínét borító egyrétegű hengerhámból, a benne levő mirigyekből, vérerekből és a hám alatt található állományból épül fel. A méhnyálkahártya állapota a női ciklus során a hormonális változásoknak megfelelően szakaszosan változik. A hámréteg a ciklus végén, a havi vérzés alatt lelökődik, majd újraépül. Endometriózis esetén a méhnyálkahártya benőhet a méh izmos falába vagy megtapadhat a méhkürtben.

A méhen kívül a női nemi szervekben máshol is lehet találni endometriózisos csomókat, pl. a petefészekben, a méhnyakon, a hüvelyben vagy akár a gát-tájékon. A betegség legritkább formája, amikor a kóros elhelyezkedésű méhnyálkahártya-szigetek egyéb szervekben bukkannak fel: a belekben, a hólyagban, a köldök területén. Még a tüdőben is előfordulhat az endometriózis megjelenése.

Mi okozza ezt a furcsa jelenséget?

Kialakulását illetően a legelfogadottabb nézet szerint a menstruációs váladék csak részben távozik a hüvelyen keresztül, egy kis része viszont a petevezetőkön át a hasüregbe folyik vissza. A jelenséget elősegíti, ha a méh nyakcsatornája túlságosan szűk, és a havi vérzést görcsök kísérik. A menstruációs váladékban lévő méhnyálkahártya-szigetek a hashártyára kerülve bárhol beágyazódhatnak. Az elváltozások nem tokba zártak, a szöveti és anatómiai határokat nem tisztelik, azokon áttörnek, és a környező szövetekbe hatolva összenövéseket alkotnak velük. Megmarad azonban az a sajátosságuk, hogy hormonhatásra reagálnak.

Így például a havi vérzés ideje alatt ezek az "eltévedt" méhnyálkahártya-szigetek vérezni kezdenek szokatlan helyeken, így okozva igen nagy fejtörést az orvos számára, például mikor tüdővérzés hátterében kell az endometriózist kideríteni!

Számos más elmélet is létezik az endometriózis keletkezését illetően, például az endometrium-sejtek beágyazódása szöveti sérüléssel járó helyen vagy - a távoli szervekben - a vérárammal való elsodródás és megtapadás (embolizáció). A szervezet védekező rendszerének nem megfelelő állapota is valószínűleg szerepet játszik.

Mennyire gyakori az endometriózis?

Az endometriózis feltételezések szerint a felnőtt, 45-50 év alatti nők egyik leggyakoribb nőgyógyászati megbetegedése. Az esetek jelentős részében nem ismerik fel a megbetegedést, ezért előfordulási gyakorisága az irodalmi adatok alapján tág határok között mozog (5-20 %). A diagnózist általában 5-10 éve tartó bizonytalan nőgyógyászati panaszok előzik meg. A betegség jelentőségét mutatja, hogy gyakran endometriózis áll a női meddőség hátterében is.

A pubertás előtt, és a változó kort követően nem fordul elő endometriózis, ez arra utal, hogy a női nemi hormonok szerepet játszanak a betegség kialakulásában.

Milyen tüneteket okoz?

Igen jellegzetes az időszakos alhasi-kismedencei fájdalom, amely a havi vérzés előtt 2-7 nappal lép fel, állandósul, a vérzés enyhüléséig erősödik, majd megszűnik.

A hormonhatásra reagáló endometriózis-szigetek rendszeresen véreznek a menstruáció idején, de a vér nem tud kiürülni, ez okozza a feszítő fájdalmat. Emellett derék- vagy végbéltáji fájdalmak is jelentkezhetnek, valamint gyakori a közösülés során érzett fájdalom.

A havi vérzés szintén görcsökkel, fájdalommal jár, esetleg bővebb is lehet. Üreges szervből (pl. hólyag, bél) származó, a menstruáció idején fellépő hirtelen vérzés hátterében is állhat endometriózis.

Hogyan okoz meddőséget?

Meddőséget az endometriózis részben a méhkürt elzárása, a méhüreg deformálása, kismedencei összenövések, hegesedések kialakulása révén okoz. A méhüregen belüli környezet is úgy változik meg, hogy nem kedvez a petesejt megtermékenyülésének és beágyazódásának. Ezért néha igen kis kiterjedésű endometriózis is járhat meddőséggel.

Milyen vizsgálatokkal lehet kimutatni?

Az elváltozások általában jellegzetes csomók formáját öltik, amelyek felszíne egyenetlen, kékes-feketék, vörösesek. Néha szabad szemmel (pl. a gáton, a köldökben) vagy hüvelytükrözés során is felismerhetők. A nőgyógyászati vizsgálat tapintási lelete is felvetheti az endometriózis gyanúját. Gyakori a megnagyobbodott, egyenetlen felszínű méh, amely hátrahajló pozícióban rögzült az összenövések miatt. A méhfüggelékek göbösek, megvastagodottak lehetnek.

A hasüregben lévő elváltozásokat azonban csak egy diagnosztikus műtéttel, az ún. laparoszkópiával (hastükrözés) lehet megbízhatóan kimutatni. A műtét igen csekély megterheléssel jár, és elvégzéséhez csupán egy-két napot kell kórházban tölteni.

A laparoszkópia során műtéti érzéstelenítésben, kicsiny hasfali metszésen keresztül egy különleges száloptikás eszközt vezetnek a hasüregbe. Az eszköz segítségével a hasüregi és kismedencei szervek jól áttekinthetők és a kóros elváltozások megbízhatóan diagnosztizálhatók. A beavatkozás során egyúttal lehetőség nyílik a felismert endometriózisos elváltozások eltávolítására, vagy az összenövések oldására is.

Súlyosabb, kiterjedt endometriózis esetében a laparoszkópiás beavatkozás nem elégséges, a hasüreg műtéti feltárására is szükség lehet.

Hogyan kezelhető az endometriózis?

A kezelés sebészi, gyógyszeres, vagy a kettő kombinációja lehet. Mindig egyénre szabottan kell végezni! A kezelést meghatározza a beteg kora, az elváltozás nagysága, súlyossága, kiterjedése, valamint a fogamzóképesség megtartásának igénye.

Fiatal korban a reproduktív képesség megőrzése a sebészi beavatkozás célja, ezért minimális beavatkozás mellett a fogamzóképesség helyreállítása történik. Lehetőleg laparoszkópos beavatkozással az összenövések oldását és az endometriózis-szigetek teljes egészében történő eltávolítását végzik el kimetszéssel, lézerrel vagy elektromos eszközzel.

A betegség kiújulása azonban gyorsan bekövetkezhet, ha a műtétet követően nem végeznek hormonkezelést.

Melyek a gyógyszeres kezelés lehetőségei?

A petefészekben termelődő hormonok - elsősorban a tüszőhormon (ösztrogén) - hatására ciklikus növekedésnek indulnak az endometriózisos elváltozások. A gyógyszeres kezelés célja az, hogy bizonyos ideig - 3-6 hónapon át - elnyomják a petefészek saját hormontermelését.

Jelenlegi ismereteink szerint a gyógyszeres kezelés leghatásosabb módja a GnRH analógoknak nevezett szerek alkalmazása. A GnRH angol rövidítés, jelentése Gonadotropin Releasing Hormon - így nevezik azokat a hormonokat, amelyek a központi idegrendszerben termelődnek és a női nemi működések szabályozásában fontos szerepet játszanak. A gyógyszerek visszaszorítják a petefészek hormontermelését, így a női változó korra hasonlító hormonális állapotot hoznak létre - de természetesen csak a kezelés időtartama alatt -, hatásuk teljesen visszafordítható.

Mivel a GnRH analógok költséges szerek, hazánkban csak az arra kijelölt centrumok alkalmazhatják őket az endometriózis kezelésében. A beteg ezekben a központokban ingyenesen juthat hozzá a szerhez.  A GnRH analógok mellett alkalmazható másfajta hormonkezelés is a danazol nevű gyógyszerrel. A gyógyszer szintén a petefészek hormonelválasztását gátolja meg, részben az agyalapi mirigyben termelődő hormonok hatásának felfüggesztésével, részben a hormontermelésben szerepet játszó fehérjék (enzimek) gátlásával.

Tartós sárgatesthormon-kezelést is használnak, amely a terhességnek megfelelő hormonális állapotot idéz elő a méhnyálkahártya-szigetek következményes sorvadásával.

Szabad-e endometriózis esetén hormonális fogamzásgátló gyógyszert szedni?

Ismeretes, hogy a hormonális fogamzásgátló gyógyszerek ún. "álterhes" állapotot hoznak létre azáltal, hogy visszaszorítják a petefészek saját hormontermelését. Az endometriózis kezelésében éppen ez a cél. Nem véletlen tehát, hogy az endometriózis első sikeres hormonkezelését azzal a gyógyszerrel végezték 1959-ben, amely később a világ első fogamzásgátló tablettájaként vált ismertté.

Mi a teendő, ha befejezték a hormonkezelést?

A kezelőorvosnak meg kell győződnie arról, hogy nem maradt-e kóros elváltozás a hasüregben vagy a kismedencében. Gyakran végeznek ilyenkor egy második hastükrözést, amelynek során az esetleges endometriózis-maradványok is eltávolíthatók.

Ha a beteg gyermeket szeretne, és a kezelést követően sem sikerül teherbe esnie, 6 hónapos sikertelenség után lombikbébi-program - alkalmazása ajánlott.

Természetes, hogy a betegség kezelését követően a rendszeres nőgyógyászati kontroll vizsgálat elengedhetetlen. Annál is inkább fontos ez, mivel a betegség hajlamos a kiújulásra, amelyet a nőgyógyászati ellenőrzés során hamar felismerhetnek.

Kapcsolódó cikkek: 

Ha kóros a vérzés…
Az endometriózis tünetei, kezelése
Nem sikerült teherbe esnem, mert endometriózisom volt!