Normál esetben ugyanis lakmározás, vagy még inkább csokoládé majszolása után a kielégült jóllakottságon túl a jutalmazottság simogató érzése is átjárja testünket. Azonban a kevésbé szerencsések 10 tábla csokoládé és 3 kg töltött káposzta bekebelezése után sem képesek elérni ezt az elégedett érzést. Vajon mi lehet ennek az oka?
Erre a kérdésre próbált választ kapni az Eric Stice nevével fémjelzett texasi kutatócsoport, amely azt vizsgálta, hogyan reagál a női agy a csokoládés shake-re.
A kísérletben két csoporttal dolgoztak, az egyikben 18-23 év közti nők szerepeltek, akiknek testtömeg indexe átlagosan 28,6 volt, ami bizony némi súlyfeleslegről árulkodik. A másik csoport alanyai 14-18 év közti lányok voltak, súlyfelesleg nélkül, BMI indexük átlagosan 24,3 volt. A résztvevőket egy semleges ízű folyadékkal, és egy csokis shake-kel kínálták, és kortyolgatás közben mágneses tomográffal értékelték az anyagcsere folyamatok által kiváltott agyi reakciókat. Az adatok kiértékelése után megállapították, hogy alacsonyabb BMI index esetén a csokoládés shake jóval hevesebb reakciót váltott ki az agy jutalmazási központjában.
De miért reagál másként a karcsúbb nők agya?
A jelenség miértje után kutatva, megvizsgálták, hogy jelen van-e a kísérleti alanyok szervezetében a Taq1A1 nevű speciális génváltozat. Ez a génváltozat tehető felelőssé ugyanis a csekélyebb boldogsághormon termelésért, mert akinek ez a génváltozat a szervezetében jelen van, sajnos kevesebb dopamin-receptorral rendelkezik. A boldogság érzése pedig - többek közt - ezen receptorok boszorkánykonyhájában készül. A kutatócsoport további egy évig kísérte figyelemmel az alanyok súlyát, és azt tapasztalták, hogy akiknek testében jelen volt az említett génváltozat, nagyobb súlyt szedett fel, mint a több receptorral rendelkezők.
Korábban is gyanították, hogy a receptorok száma és az említett génváltozat valamilyen kapcsolatban áll a kísérletben regisztrált adatokkal és a megfigyelésekkel pedig tudományosan is bizonyították a boldogsághormon mennyisége és az elhízás közti összefüggést.
Az amerikai tudományos szaklap a „Science” szerint, a kutatócsoport vizsgálati eredményei azért is jelentősek, mert napjainkban az elhízás népbetegségnek számít, és ahhoz, hogy orvosolni tudjuk, minden lehetséges okot fel kell tárnunk.