A londoni University College kutatói 125 egyetemi hallgató közreműködésével végeztek megfigyeléseket, hogy minél több információt megtudjanak az érintettek barátai kapcsolatairól, azok mélységéről vagy felületességéről.
A szakértők előzetesen arról is meggyőződtek, hogy a közreműködők aktívan használták a közösségi portálokat. Első feladatként arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hány barátjuk van a Facebook-on, illetve hány igazi barátjuk van a valós életben. Miközben erről folyt a diskurzus, a közreműködők mindegyikének agyát MRI-készülékkel pásztázták.
A kutatók az így készült nagy felbontású felvételekből részletes információt kaptak arról, hogy az érintettek agyának egyes területei mekkora térfogattal és sűrűséggel bírnak. A képek arról árulkodtak, hogy azok, akik kiterjedt virtuális baráti körrel rendelkeznek, azok agya 3 területen is nagyobb mennyiségű szürkeállományt tartalmaz. Az érintett területek szoros összefüggésben állnak a társas érintkezésre való nyitottsággal és az egyes emberekre való emlékezés képességével. Ezek az agyközpontok, ha a valós életben a tényleges barátok kerülnek szóba, kevésbé mutatnak aktivitást.
Azon közreműködők esetében, akik online baráti kör helyett kiterjedtebb valós barátokkal rendelkeztek az amygdalának nevezett agyi terület jobb részében tapasztaltak nagyobb térfogatot. Az amygdala többek között az élethelyzetek érzelmi értékeléséért felelős. A kutatók abból indulnak ki, hogy az emberi agy teljesen másképpen kezeli a vitruális és a valós baráti kört.
A szakértők szerint valószínű, hogy az egyes agyi területek aszerint változnak, hogy nagyobb vagy kisebb baráti körrel rendelkezünk. Kiterjedtebb kapcsolati kör esetében képesek alkalmazkodni az új feltételekhez. Ugyanakkor az is igaz, hogy a több szürkeállománnyal rendelkező emberek személyiségükből adódóan nagyobb baráti és ismerősi kört építenek ki maguk körül.
Női barátságok
Fél órányi tévézés 11 perccel rövidíti meg életünket