A tabu eredetileg olyan tiltott jelenségre utalt, amiket társadalmilag szabályoztak és mindenféleképpen lelkiismereti kérdésekkel társítottak. Egy tisztes állampolgár nem beszélt a kényes témákról, sőt nem is foglakozott vele. Ma már azért más világot élünk.
A történelem során mindig is tabunak számított a vérfertőzés, a rokonok közötti kapcsolat. De nem mindenhol, például bizonyos afrikai törzseknél egy oroszlán vadászat előtt szerencsésnek számított lefeküdni egy apának a lányával. De nem kell Afrikáig mennünk ilyen szörnyűségekért, hiszen gondoljunk csak az „amstetteni rémre”, Josef Fritzlre, aki fogva tartotta a saját lányát éveken keresztül és hét gyermeket nemzett neki. Más hasonló ügyre is fény derült, amelyek ugyan nem kaptak olyan nagy publicitást, de arra elegendők voltak, hogy jelezzék: a jelenség él, sokkal több családban, mint ahogy gondolnánk.
A szexuális hovatartozás kérdése is nyílt teret kapott. Csak kapkodjuk a fejünket, hogy hány híres és ismert közszereplő vállalja szexuális másságát. Vannak országok, ahol törvényes és legális párként élhetnek a homoszexuálisok, ilyen például Svédország vagy Spanyolország. Az egyik nemből a másikba való átoperálás sem olyan nagy szenzáció, mint anno az első hírek esetén.
Tabuk két ember között sincsenek, akik bevetnek mindenféle pikáns dolgokat a szexuális életük megfűszerezésére. A gyengébb fantáziájú egyéneknek találták ki a szexualitástól csöpögő internetes oldalakat, vagy akár a szex boltokat. Ha már internet, akkor ne felejtkezzünk el a blogokról, chatszobákról, fórumokról sem, hiszen ott is zajlik ám a szexuális élet teljes kibeszélése.
De a szexuális szerepjátékok is fénykorukat élik, amihez még segédeszközök sem kellenek csak a saját fantázia.
Régen azért a házasságtörés is tabunak számított, bár már akkor is beszéltek róla, de csak titokban, suttogva. Hát nesze neked média, ma már semmi sem marad titokban, főleg nem, ha szeretőt tart valaki. Ma már szinte presztízskérdés, hogy egy befolyásos ember szeretőt tartson.
A múltban a piros lámpás házakba is nagy titokban jártak a férfiak, napjainkban ez a fal is leomlott, hiszen ez sem téma többé már, ha valaki örömlányok bájait élvezi.
A perverziókról egyébként azt mondta egy híres pszichiáter (Feldmár András), hogy az nem más, mint a gyász elkerülése. Miért is? Azért, mert a perverzió során nem a személyhez ragaszkodik az ember, hanem ahhoz a tárgyhoz vagy művelethez, ami az együttlétben domináns. Így aztán, ha az adott személy eltűnik a kapcsolatból, sebaj, ráruházzuk az adott tárgyat vagy műveletet egy újabb emberre.
Tehát bátran kijelenthetjük, hogy ma a tabuk nélküli világot éljük, mindent szabad mondani és csinálni is. Csak innen milyen út vezet a következő generációnak?