Állati vonzalmak
2011-11-16Muszt, vagyis az agresszív udvarlás
Musztnak nevezi a szakirodalom azt az időszakot, ami a hím elefántoknál minden évben bekövetkezik, és két-három hónapig el is tart.
Mondjuk úgy, hogy amikor az fiú elefánt megkívánja a lány elefántot. Ez a vágy azonban olyan elementáris, és robbanás szerű, hogy kifejezetten agresszív ösztönökkel társul. A felgyülemlő vadságnak elég jól látható jelei vannak. A szeme és a füle közötti kidülledt mirigyekből nyúlós folyadék indul meg. Folyamatosan csepegteti a vizeletét. Péniszének tokja zöldesfehér váladéktól duzzad. Olyan szúró, átható szagot áraszt, amit a tehén már messziről megérez.
A nőstény közelében az elefántfiúk „muszta-táncba” kezdenek: fejüket magasra emelik, állukat behúzzák, hatalmas füleikkel izgatottan legyeznek. Finoman a tehén hátára helyezik ormányukat, majd közel százhúsz centis péniszüket a nőstény hüvelyébe tolják. Körülbelül negyvenöt másodpercig tart az aktus. Akkor lemásznak a partnerről, a maradék spermát a földre locsolják és komótosan odébb ballagnak.
Felfokozott izgalmi állapotok
Szexuális előjátékként a nyestek őrülten kergetőznek egymással, szökdécselnek, vad kergetőzésbe kezdenek. A menyét még őket is felülmúlja. A hím trillázó kiáltásokkal szaladgál össze-vissza, a nőstény pedig még a párosodás után is (amikor egyébként hím párja már az igazak álmát alussza) folytatja a heves ugrabugrát. A borz párzáskor a mancsával a földet kaparássza, miközben hangosan dorombol.
Az udvarló hím majom meredező péniszével két lábra áll, és parádézik a csimpánzlány előtt, ágakat rázogat, himbálózik, miközben kiválasztottját merően bámulja.
A kékbálnák kiemelkednek a tengerből, és olyan sebesen mozgatják melluszonyukat, hogy szinte vibrál.
A kirobbanó energia talán a fekete orrszarvúnál a legszembetűnőbb: megmerevedett lábakkal lépdel a nőstény körül, közeledve-távolodva, farkát csóválva, közben fújtat, és vizeletével permetezi a kiválasztottját. A közeli bokrok ágait megszaggatja, a megtépázott leveleket a levegőbe szórja.
Akár az ember
Ha egyik állatnak megtetszik a másik, különféle figyelemfelhívó jeleket vet be sikere érdekében. Színes tollakról, rikító hangokról, táncoló mozdulatokról mindenki hallott már.
Az emlősöknél létezik egy speciális testtartás , amikor is a gerincoszlop előrehajol, a hát ívesen megfeszül, a hátsó pedig az udvarló felé fordul, egyértelműen jelezve a hajlandóságot a szexuális együttlétre.
Az udvarlásban is nagy találékonyságot mutatnak. Az udvarló oroszlán egészen elképesztő gesztust gyakorol kiszemeltje felé. Ha megpillantja imádottját, akkor fogja a vízparton legelésző gazellát, lecsap rá, és ahelyett, hogy állati ösztöneinek engedelmeskedve nekilátna, odahúzza a tetemet a nőstény oroszlán elé, és illedelmesen végignézi, amint az bekebelezi a zsákmányt.
Legviccesebb a hím cickány: a párzási időszakban hajthatatlanul kergeti a nőstényt, el nem hagyná egy percre sem mögötte szökdécsel, miközben orrával a lány farát döfködi szakadatlanul.
Sok állat étvágytalan a párzás ideje alatt. Az elefánt teljesen lemond az evés élvezetéről a tüzelési időszakban. Végül már azért is ér véget az emlegetett muszt időszaka, mert annyira lesoványodik és elgyengül, hogy nem bírja tovább a strapát. Az északi elefántfóka testsúlyának felét veszti el ilyenkor.
Szokatlan gyöngédséget tanúsítanak egymás iránt. A barnadelfinek megható finomsággal úsznak együtt, néha egymás alatt vagy fölött, de mindig párban, miközben simogatják egymást, dörgölőznek egymáshoz. A csimpánzok a „francia csókot” is ismerik, nyelvüket gyengéden a másik szájába dugják.
Még az olyan ember számára rémséges állatok, mint a denevérek vagy csótányok is tanúsítanak szerelmes figyelmet egymás iránt. A bőregerek bársonyos szárnyrezegtetésekkel kényeztetik egymást, a csótányok meg csápjaikkal simogatnak.
A boldogsághormon (dopamin) szintje akkor is felszökik a tüzelő nőstény juhnál, ha csak párjáról készült képeket vetítenek neki. Nőstény préri pockoknál kísérletezgettek ezzel a kémiai anyaggal. Ha növelték bennük a dopamin szintjét, hirtelen nagy érdeklődést kezdtek tanúsítani hím párjuk iránt. Ha csökkentették, akkor azonban látványosan apadni kezdett ez az érdeklődés.
A szomorúságra is az elefántok szolgáltatják a legérdekesebb példát. Kiderítették róluk, hogy gyakran könnyeznek bánatukban. Ilyenkor általában nem a megszokott testhelyzetben vannak, nem állnak, hanem eldőlnek az oldalukra, talán azért, mert így szabadabban áramlanak a könnyek szemükből.
Érzelmi könnyeket más fajoknál is felfedeztek. A kutyáknál (különösen az uszkároknál)kifejezetten gyakori jelenség, hogy könnyezni kezdenek, ha szeretett gazdájuk magukra hagyja őket.
(Helen Fischer: Miért szeretünk? Című könyve alapján-Intera)
Kapcsolódó cikkek:
Ha egy nő vadászik
Szerelem nagymamáink korában
Tinédzser szerelem az internet korában
Mit jelent nőnek lenni a XXI. században
Copyright 2010 Gondtalanfogamzasgatlas.hu. Minden jog fenntartva!