Aki napi szinten három vagy több órával dolgozik többet a munkaszerződésében rögzítettnél, annak kereken 60 százalékkal van nagyobb esélye szívbetegségre. A Mika Kivimäki és Marianna Virtanen vezette kutatók a Whitehall II. fedőnevű kutatásukban a brit hatóságok alkalmazottainak munkavégzési szokásait, egészségi állapotát és azok között a szívinfarktus, valamint a szintén gyakori angina pectoris előfordulási gyakoriságát vizsgálták.
Az European Heart Journal szaklapban megjelent tanulmányban a tudósok a megállapított egészségi kockázatok számos lehetséges okát sorolták fel. Ezek közül az egyik a drasztikusan sok és gyakori túlórázás, amely az emberek egy bizonyos típusára jellemző. Az átlagos túlórázó erősen versenyszellemű és gyakran feszült. A túl sok, irodában töltött idő a szívbetegségek mellett depressziós, szorongásos tüneteket, alvászavarokat is kiválthat, amelyek ismét csak a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek kedveznek.
A tanulmány szerzői a túlórázás és a betegségek kialakulásának elemzése során nem tértek ki a további kockázatokra, mint a dohányzás, túlsúlyosság vagy az egészségestől eltérő vérkép, ugyanakkor azt is megállapították, hogy azok a túlórázók, akik munkájuk során nagyobb döntési jogkörrel rendelkeznek, mégsem nagyobb a szívbetegségre való hajlamuk.
A kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy mélyrehatóbb kutatások szükségesek ahhoz, hogy a túlórázás és a szívbetegségek közötti közvetlen összefüggés minden részletére fény derüljön, s azt is meg kell vizsgálni, hogy csökkenne-e a betegség kialakulásának esélye, ha az alkalmazott a hosszú, túlórázásokkal teli időszak után újra időben fejezné be napi munkáját.
Az eddigi megállapításokat továbbá az is módosíthatja, ha más tevékenységi körök esetében megismételnék a kutatást. Virtanen és kollégái ugyanis csak az állami, szellemi foglalkozást végző alkalmazottak körében vizsgálódott, a fizikai munkások és a magáncégek alkalmazottai körében is szükség lenne hasonló kutatásra az árnyaltabb kép érdekében.